Városimázs

Idehaza a legtöbb embernek bizonyára a foci jut eszébe elsőnek Liverpoolról, és talán az is az általános műveltség része, hogy innen indult a Beatles pályafutása. Az ezt megelőző évtized elején az angoloknak kicsit több, illetve más jutott eszükbe a városról: 2003-as ottjártakor Tony Blair miniszterelnök egész egyszerűen csak a politikai extrémizmussal és a magas munkanélküliséggel azonosította Liverpoolt.

Azt gondoljuk, hogy olyan nagyvárosnak, mint New York nem kell a reklám, a pozícionálása már rég bent van a fejekben, elég csak hátradőlni és várni a turistákat meg a vállalkozásokat. Hát nem.

New York folyamatosan változik, miközben állandó versenyben van nemcsak a turistákért, de azért is, hogy a (menő) vállalkozások oda települjenek, vagy a befektetői tőke itt igyekezzen megtalálni a támogatni kívánt induló kkv-kat (külföldiül startupokat), akikből a jövő tőzsdei cégei lehetnek. Ennek jegyében nemcsak a turisták megcélzására indult, a programok egész éves gazdagságára fókuszáló új kampánnyal – melyben az állam 1976 óta védjeggyé vált I Love NY logoját is lecserélik egy időre – találkozhatunk idén. Komoly lépések következnek a kommunikációs frontvonal mögött is.

Banksy vizsgálta felül a Milton Glaser által tervezett NY logot (Forrás:according2g.com)

Ilyen például az az ötelemű intézkedéscsomag, amely az egyre erősödő NY-i tech szektort igyekszik megtámogatni. Ennek jegyében a ConnectNYC azon kkv-knak nyújt pályázati rendszert (a Time Warner hathatós segítségével), amelyek gyenge szélessáv-lefedettségű irodákban, területeken működnek. A WiredNYC keretein belül a következő két évben 300 irodaépület nagysebességű kábellefedettségét ellenőrzik és értékelik, ettől az irodapiac átláthatóságát remélik, abban is bízva, hogy vonzóbbá teszik a várost székhelyalapításra. A NYC Broadband Connect Map közösségileg összeállított digitális térképpel igyekszik felmérni, hogy hogyan is áll a különféle digitális vívmányokhoz való hozzáféréssel a város, ezzel támogatva a szolgáltatókat a valódi fogyasztói igényel megértésében. A Broadband Express egyszerűsíti a szolgáltatói adminisztrációt, ettől 25.000 új bekötést várnak a következő két évben. Végül a CitizenConnect keretében az online már elérhető szolgáltatáspakkot vinnék át a mobil applikációk világába is a nagyobb használhatóság érdekében.

Ha a sorok között olvasunk, jól látjuk, hogy a Nagy Alma a Szilcium-völgy babérjaira tör, magát az új technológiai központként igyekszik pozícionálni. Ahogy a New Tech City című riport egyik megszólalója rámutat, 2006-ban a várost nem találtuk volna az innovációs központok térképén, ma egyértelműen a második (és az Avis reklámok óta tudjuk, hogy a második helyről indulni kész főnyeremény). Nemcsak amiatt, hogy az olyan tech-cégek, mint a Tumblr, a Kickstarter, a Foursquare, Zoc Doc, Etsy, de olyan újmédia cégek is itt leltek otthonra, mint a Gawker vagy Huffington Post. Némelynek ráadásul több száz, vagy akár 1-2.000 alkalmazottja van, így, míg a város munkaerő-piaci bővülése 3,6%-os, addig a szektoré 28% (kb. annyi, mint a visszaesés a különféle termelői ágazatokban). 2007-10 között a digitális médiában három év alatt 74%-kal bővült az álláshelyek száma Az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt négy évben 32%-kal nőtt a régióban a kockázatitőke-társaságok által kihelyezett pénz mennyisége, amely meghaladja nemcsak az országos átlagot, de a Palo Alto-i
tech-hub léptékét is. Nem hiába vásárolt a Google és a Facebook is egy-egy főhadiszállást Manhattanben, ahol az elmúlt években megduplázódott a tech-cégek irodaterülete.

Ahogy a Silicon Alley (kb. Szilícium-fasor) a kérdéssel intenzíven foglalkozó Mashable is rámutat, a 40%-os ugrást elért startup finanszírozás mellett a sikerhez a város elkötelezettsége is kellett. A pénzügyi válság kirobbanása után New York-nak valami új, növekvő és nem utolsósorban szimpatikusnak tűnő dolog után kellett néznie, ha nem akart a bedőlt devizahitelesek százmilliói előtt továbbra is a világ kockázatitőke-fellegváraként tetszelegni. Az adókedvezmények, az átképzési programok (a programozók ezrei dolgoztak korábban a pénzügyben), az egyetemekkel kialakított együttműködés, a vállalkozói kultúra erősítése – ezek a lépések, amelyek akár a kisebb városoknak is bejöhetnek.

A közösségi média a települések számára is rengeteg lehetőséget nyújt a fontos kérdések megvitatásán, ötletek tesztelésén túl az imázsépítésig és a költséghatékony marketingig. Erről már sokszor szóltunk, de most nézzük mi a helyzet a gyakorlatban. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely amerikai városok lakói használják a legintenzívebben a közösségi médiát, nem kell sokáig kutatnunk, mert a Men’s Health összeszedte nekünk.

Megnézték a Facebook és LinkedIn felhasználók fajlagos számát, a Twitter forgalom intenzitását, a Myspace-n, a Friendsteren, a Redditen, és a Diggen keresztül folyó kommunikációt. Végül a földrajzilag elhelyezhető chat és blogközösségi felhasználókat is belevonták a merítésbe. Bár a szerkesztőség a Facebook székhely Palo Altora fogadott volna, a befutó végül Washington lett. A sereghajtó El Paso, ahol a jó idő mellett talán nincs kedve a helyieknek az SNS szolgáltatásokat bújni. A teljes lista ITT.

And the winner is

Élmezőny
Helyezés/ Város/ Értékelés

1 Washington, DC     A+
2 Atlanta, GA     A+
3 Denver, CO     A+
4 Minneapolis, MN     A+
5 Seattle, WA     A+
6 San Francisco, CA     A
7 Orlando, FL     A
8 Austin, TX     A
9 Boston, MA     A
10 Salt Lake City, UT     A-

Sereghajtók
Helyezés/ Város/ Értékelés

91 Billings, MT    D-
92 Fort Wayne, IN    D-
93 Bridgeport, CT    D-
94 Detroit, MI    D-
95 Fresno, CA    F
96 Bakersfield, CA    F
97 Lubbock, TX    F
98 Stockton, CA    F
99 Laredo, TX    F
100 El Paso, TX    F

Így is lehet kedvet csinálni egy városhoz, bár minden bizonnyal nem ez volt az eredeti célja a G4 TV kedden induló sorozatának. A videojátékokra szakosodott csatorna a Jumpcity-hez 8 profi parkour csapatot kért fel, hogy 8 hét alatt „túrják fel” Seattle közterületeit. A nálunk először talán a Yamakasiban látott extrém sport a városi tereket használja akrobatikus tréningezésre, ahogy ezt a promó videóban látjuk is.

Az egyébként is alternatív fellegvárként elkönyvelt Seattle imázsa nemcsak jó kis megerősítést kap ezzel, de minden bizonnyal izgalmas terekről kap majd mozgalmas képeket az érdeklődő amerikai közönség. Közben persze Facebook, promóció, a Checkin szolgáltatással megtámogatott parkour helyszínajánló, és a sportág népes rajongótáborának folyamatos figyelme is megteszi a jótékony hatását.

Mostanában egyre népszerűbb, hogy az elhunytak meghagyják hozzátartozóiknak, hogy hamvaikat a tengerbe szórják (legyen elég most egy magyar példa, a 2007-ben elhunyt Szakácsi Sándor, színművész)

Velence, a lagúnák városa erre az új szokásra építve szeretne hagyományt teremteni. A városimázs blog egy nagyon érdekes cikket talált erről, ami itt olvasható.

Velence város önkormányzata, felismerve az új szokásban rejlő marketinglehetőséget, úgy döntött, hogy megteremti azokat a feltételeket, melyek ahhoz szükséges, hogy az elhunyt hozzátartozói a hamvakat a lagúnákba szórják. Ez ugyanis eddig tilos volt.

Ahogy Velence Városi Tanácsának szóvivője fogalmaz: „Az álom, hogy a végső nyughelyed Velence legyen, nemsokára valóság lesz, ugyanis a szabályozások nemsokára lehetővé teszik a hamvak szétszórását a lagúnában. Minden évben tucatjával kapunk erre irányuló kérelmeket az emberektől, de eddig ezeket vissza kellett utasítanunk” Külföldiek számára a velencei lagúnahamvasztás 350 euró (96 ezer forint), helyi lakosoknak természetesen olcsóbb.

A San Michele szigeten lévő temetőből egy kis hidat terveznek építeni a közeli lagúnába, ahol megtörténhet a gyászszertartás. Lehetőség lesz a hamvak szétszórására egy hajóból is, aki így kívánja, de a szabályozás szerint csak a parktól 700 méter távolságra.

Az olasz állam ezzel kapcsolatban jóváhagyott egy kerettörvényt és normáinak kidolgozását rábízta az egyes tartományokra. Az olasz katolikus püspöki kar szerint nem etikus a hamvak szétszórása, mivel a holtak helye a temetőkben, illetve a templomokban van. Ugyanakkor a katolikus tanítás nincs a szétszórás ellen, amennyiben az nem rombolja a feltámadásba vetett hitet, így a hagyományosan vallásos olaszok lelkiismeret-furdalás nélkül kérhetnek ilyen szertartást szeretteik számára.

Ez az eset jól példázza, hogy egy város, felismerve egy létező igényt, a saját javára igyekszik azt fordítani. Ezt a meglévő szokást a lagúnák városa kiválóan tudta harmonizálni a város földrajzi és kulturális adottságaival, s ennek köszönhetően (mint az a cikkben is olvasható) Velence kezdeményezése Olaszország határain túl is népszerű lehet, ezzel is még jobban pozícionálva magát.