Idehaza a legtöbb embernek bizonyára a foci jut eszébe elsőnek Liverpoolról, és talán az is az általános műveltség része, hogy innen indult a Beatles pályafutása. Az ezt megelőző évtized elején az angoloknak kicsit több, illetve más jutott eszükbe a városról: 2003-as ottjártakor Tony Blair miniszterelnök egész egyszerűen csak a politikai extrémizmussal és a magas munkanélküliséggel azonosította Liverpoolt.

 

Talán a város pellengérre állítása volt az egyik katalizátora annak, hogy ezt követően megindult a citybrand tudatos építése, amely egészen rövid idő alatt látványos eredményeket hozott. Számos jó ötlet valósult meg a városban, amely időközben 2008-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, majd 2010-ben egyedüli angol városként részt vett a sanghaji világkiállításon. E fontos kapcsolatépítő lépés megalapozásaként arra is építettek, hogy állítólag itt jött létre Európa első kínai negyede.

 

Természetesen a céges márkákhoz hasonlóan a városimázs építéshez is elengedhetetlen, hogy a vezetőség rendelkezzen vízióval: milyen jelentést szeretne a brandhez kötni? Városok esetében azonban nem elegendőek a szavak, szlogenek. A nyilvánosságban megjelenő erőforrásokat, a fejlesztéseket és kezdeményezéseket is alá kell rendelni a koncepciónak. Liverpool esetében ez volt a siker egyik kulcsa.

A város rendekezik egy pozitív márkával, melyet maguk a városlakók is lelkesen támogatnak, mivel a Kulturális Főváros címmel anno egy víziót is kaptak, miszerint városuk több lehet, mint pusztán a foci és a Beatles városa. A leszakadásból kivezető gazdasági prosperitás és a büszke liverpooli identitás lett a cél. Egységes marketing arculatot és egységes beruházási területet hoztak létre a teljes városi régióból, valamint egységes kampány indult Liverpoolért és öt másik merseyside-i településért, hogy jobban ki lehessen hangsúlyozni a régió változatosságát. Birminghamet és Manchestert is lekörözve növelték a városi beruházások promócióját.

A rebranding annak ellenére sikeresnek bizonyult, hogy szinte semmi rendhagyót, vagy példa nélkülit nem alkottak, sok dolog összessége tette az évek során élhetőbbé a várost. Az 1970-es évek óta leépülő félben levő kikötő kihasználatlan részeiben iroda negyedek kerültek kialakításra, melyek felkapottságát jelzi, hogy manapság egész Anglia szerte itt az egyik legdrágább az irodabérlés. A számos helyi illetőségű számítástechnikai és informatikai cég, továbbá a tény, hogy a város ad otthont a Liverpool Software City International Event-nek, igazán progresszív imázst kölcsönöz az egész városnak.

 

Londont kulturális túlsúlyát mérséklendő, immár több új múzeumnak és galériának is otthont ad a város. A brandépítésben a Beatles-nek is fontos szerep jut, főleg dél-amerikai és ázsiai turistákat céloznak meg zenetörténeti üzenetekkel. A nagy Liverpool brandet alkotó kisebb brandek egyike a három világszínvonalúként jegyzett városi egyetem, a törekvések sikerességét pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy tíz egykori egyetemi hallgatóból hat marad a városban munkát vállalni és családot alapítani. A marketingesek előszeretettel szeretik kihangsúlyozni egyes világhírű márkák liverpool-i gyökereit; ilyen például az Unilever, a brit-holland FMCG multi, vagy a Liverpool FC, hogy csak a nálunk is ismerteket említsem. A tudatos közbenjárásnak köszönhetően több épületet is sikerült felvétetni az UNESCO világörökség védelmi programjába, köztük két katedrálist.

Liverpool példájából számunkra talán az a legtanulságosabb, hogy a városvezetők és a marketingesek egy célt tudtak felvillantani a városlakók előtt, egy víziót, és az emberek látták, hogy jó irányba mennek a dolgok. Ez a pozitív és büszke szemlélet adja a Liverpool márka hatékonyságát.