A közösségi média egyértelműen az évtized marketinges kulcsszava. Azt nem tudni milyen irányt vesznek a közösségi média folyamatai, az azonban biztos, hogy alaposan átalakította a mindennapi kommunikációt. Ma már az önkormányzatok, települési intézmények kommunikációja sem képzelhető el a különféle közösségi alkalmazások és felületek alapos ismerete, használata, illetve az ott folyó kommunikáció rendszeres monitorozása nélkül. Kell a polgármesternek Twitter account? Mit kezdjünk a trollokkal? Hány felületet gondozzunk? Kiket szólítsunk meg? Sorozatunkban az alapoktól kezdve járjuk körbe a témát.

Mi ez, és mire jó ez nekünk?

Mielőtt rátérünk arra, hogy mely platformokon, hogyan érdemes kommunikálni, és bemutatnánk néhány jó gyakorlatot, nézzük meg, hogy miről is szól a közösségi médiában zajló párbeszéd, és hogyan vehetjük fel a fonalat, ha még ismeretlen számunkra a terep.

Forrás: http://www.iconshock.com

Közösségi médiának nevezzük mindazokat az online platformokat, ahol a felhasználók által generált tartalomé a főszerep. Ilyenek (korántsem teljes a felsorolás) a blogok, mikro-blogok (pl: Twitter, Tumblr), közösségi oldalak (pl: iWiW, Facebook, események (pl: meetup.hu), link- és hírmegosztók (pl: Delicious, Google Reader, Digg), véleményoldalak (pl: Yelp), fotómegosztó oldalak (pl: Flickr, Picasa, Pinterest), videómegosztók (pl: Youtube, Vimeo, Indavideó), videó streamerek (pl. Ustream, Justin.tv), audió és zenemegesztó oldalak (pl: Last.fm, Imeem, Pandora) stb.

Mire lehet jó egy önkormányzatnak, ha belekeveredik a közösségi párbeszédbe. Márkahű, lojális közösséget építhet, amelyet információval lát el és szórakoztat; irányíthatja a városról folyó párbeszédet, elszórhatja a kulcsüzeneteket, bevihet a köztudatba fontos témákat; kapcsolatot tarthat a helyiekkel: költséghatékony ügyfélszolgálat. De segítségünkre lesz a közösségi élet szervezésében, akciók, események felépítésében, a helyi sikerek bemutatásában, a vélemények gyors begyűjtésében, vagy akár a válságkezelésben is.

Ha mi magunk nem kapcsolódunk be a párbeszédbe, attól még fognak rólunk beszélni, maximum mi nem tudunk róla és nem tudunk beavatkozni pl. a helyes információk publikálásával, a tévhitek eloszlatásával. Ne technológiaként tekintsünk a közösségi platformokra, hanem olyan emberek hálózataként, akik személyes tapasztalatokért és személyes hangvételű kommunikációért jönnek ide.

Hogyan kapcsolódjunk be a közösségi médiában folyó párbeszédbe?

Elsőként érdemes figyelemmel követni a párbeszédet, rákeresni a különféle kifejezésekre, a városra, hogy miről beszélnek velünk kapcsolatban. Jelöljünk ki a szervezeten belül felelőst, akinek ez lesz a feladata, hogy rendszeresen figyeli és menedzseli a tartalmakat, összegyűjti a szükséges információkat a szervezeten belül. Gyorsan kiderül, még a legkisebb településen is van napi szinten megosztható tartalom, legfeljebb el kell menni lefotózni az őszi parkot!

Döntsük el, hogy mire használjuk az oldalainkat. A helyi lakosság informálására, turisták bevonzására, a sajtó számára rövid érdekességek tálalására?  Határozzuk meg a közösségi média felületek szerepét a kommunikációban, és különítsünk el erre a feladatra időt. Határozzuk el előre, hogy mely célok teljesülése esetén leszünk elégedettek a felületek működésével, ebben számos forgalmi adat, számszerűsítő funkció segít.

Érdemes először kicsiben kezdenünk, pl. más csoportokban megkezdeni a posztolást vagy csak a belső hálózaton próbálkozni, hogy mely kollégáknak milyen témákhoz van érzéke, mekkora sikert aratnak hozzászólásaink.

Amellett, hogy reagálunk a falunkon folyó párbeszédre, tervezzük is meg a tartalmat. Üljünk össze a kollégákkal, és beszéljük meg, mi történik a jövőben, mik lesznek a “kemény” és “puha” tartalmak a következő héten.

Annak ellenére, hogy egy intézmény, hivatal nevében kommunikálunk, legyünk személyesek. Nézzük meg, mely oldalakat kedvelnek a rajongóink és ott milyen beszélgetés zajlik. Találjuk ki a megfelelő hangvételt. Maradjunk emberiek, ismerjük el, ha tévedtünk.

Legyünk rövidek, és a bulvármédiához hasonlóan - mert valljuk be, mindenki olvassa - adjunk vonzó, hangzatos címeket, erős, személyes, érzelmeket keltő felütéseket. Kérdezzünk bátran, az emberek azért jönnek ide, hogy a véleményüket hallassák.

Ésszerű keretek között alakítsuk magunk képére a Facebook oldal vagy a blog küllemét. Nem kell ebbe hatalmas munkát és pénzt fektetni, de legyen felismerhető, a közösséget mozgató szimbólumok köszönjenek vissza.

Megkönnyíti a dolgunkat, ha amit lehet, automatizálunk, pl. a honlap hírei automatikusan megjelenhetnek a Facebook bejegyzések között.

Ne hagyjuk gazdátlanul a felületeinket, ha belevágunk napi munkát jelent a kezelésük, sőt, előfordulhat, hogy egyes kérdésekre szinte azonnal választ kell tudnunk adni.

Ne féljünk a rosszindulatú posztolóktól. Ha a saját kommunikációnk autentikus és őszinte, akkor a közösség majd helyre rakja a betolakodókat.

Folyt. köv.



Tudjon meg még többet a városmarketing és a közösségi média kapcsolatáról közelgő konferenciánkon: http://varosmarketing.eu/