Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Városok a közösségi médiában - 2. rész

A városok, önkormányzati intézmények és helyi üzletek közösségi média aktivitását körüljáró sorozatunkban megvizsgálunk öt konkrét példát, olyanokról, akik kiválóan alkalmaznak egy-egy közösségi média felületet az imázsuk építése, befektetők szerzése vagy épp a helyiek aktivizálása érdekében. Nézzük az első kettőt.

Orlando (Fl, USA)
A floridai Orange County központja, a 240 ezres, a “nagyvárosi övezet” (metropolitan area), a környező gazdasági- és lakóövezetek központjaként azonban több mint 2 milliós Orlando már néhány évvel ezelőtt is a közösségi médiában látta a gazdasági fellendülés lehetőségét. Két éve például az Orlando Rocks kampánnyal igyekeztek meggyőzni a New York-i cégeket, hogy a város nemcsak karakteres, de vonzó befektetési célpont is. A kampány közösségi média elemeinek (a Facebook oldal, a Youtube vagy a  Twitter  fiók) számai (látogatottsága, követői stb.) nem túl meggyőzőek, de a koncepció, hogy a helyiek szájába adott sztorik mutatnak rá a város színes, élénk vállalkozói kultúrájára ma is a gazdaságfejlesztési bizottság fő kommunikációs csapásiránya.

Orlando: nagy üzlet

A Facebookon elválik a túristacsalogató és az üzleti kommunikáció (ez utóbbi itt nem is annyira pörög, de primer módon egyébként sem ennek a csatornának kell lennie a fő B2B-kommunikációs elemnek), illetve külön szervezete és aktív Facebook profilja van a belvárosi, felpörgetni kívánt, a gazdaság motorjának tartott kkv-közösségnek is. Ami azonban izgalmassá teszi a helyi kommunikációt, az a Pinterest használata. Arról rengeteget cikkeztek már, hogy a Pinterest (amely a Facebookkal szemben nemcsak kevesebbekhez jut el, de kizárólag képi információ közlésére alkalmas) lényegesen népszerűbb például a nők körében, illetve a kkv-k számára hatalmas esélyeket tartogat a termékek ötletes tálalásában. Az orlando-iak a helyi gazdaság bemutatására használják oldalukat, amely kiválóan kategorizálva, tálalva mutatja be, hogyan is hozza mozgásba Orlando a képzelőerőt ("Putting Imagination to Work” - a város szlogenje).

Newark (NJ, USA)
Ha az előző történet a gazdaságfejlesztésről szól, a következő eset a politikusi imázsépítés remek iskolapéldája. A Twitter kitalálása óta rengeteget hallottunk már a mikoroblogtól függővé vált sztárokról. művészekről, de az amerikai médiában egyre több szó esik Cory Booker newarki polgármesterről, aki bravúrosan használja ki Twitter függését (válsághelyzetekben napi 100 tweet!!!) az imázsépítésre, olyannyira, hogy könnyen ő lehet New Jersey állam következő kormányzója. Legutóbb a Sandy hurrikán kitörése után invitálta meg a helyieket saját otthonába, hogy fürödni, telefont tölteni, ételt melegíteni tudjanak, mert a környéken 1,7 millióan maradtak áram nélkül. A helyiek éltek is a felajánlással, ezt követően természetesen a közösség a vállán hordozta a vezetőjét a médiában.

Cory Booker: gyertek a házamba

Nem ez az első eset, hogy Booker segít a bajban. A várost korábban betemető hóvihar is az utcán találta, amint kocsikat húz ki az árokból, vagy épp a Twitteren a behavazott, segélycsomagra váró családok címeit osztotta meg. Jellemző, hogy személyes hangot üt meg, nem cikkeket posztol, vagy más, Twitterező kollégáival ellentétben nem a 311-es, egyébként foglalt segélyvonal hívását javasolja, hanem épp e Twitter erejét használja arra, hogy megszervezze a közösségi segítséget. Legendásan, amikor valaki beszólt neki az üzenőfalon (egyébként “nigger”-nek titulálva), hogy kezd otthon kifogyni a mikrózható kajából, csak annyit válaszolt: “hiszek benned, meg tudod oldani a problémát”. Az már csak hab a tortán, hogy a 280 ezres városból 62 ezer követővel bíró polgármester magas népszerűsége lehet az egyik oka, hogy a Facebook alapító Mark Zuckerberg 100 millió dolláros oktatási ösztöndíjat adott a városnak.

0 Tovább

Városok a közösségi médiában - 1. rész

A közösségi média egyértelműen az évtized marketinges kulcsszava. Azt nem tudni milyen irányt vesznek a közösségi média folyamatai, az azonban biztos, hogy alaposan átalakította a mindennapi kommunikációt. Ma már az önkormányzatok, települési intézmények kommunikációja sem képzelhető el a különféle közösségi alkalmazások és felületek alapos ismerete, használata, illetve az ott folyó kommunikáció rendszeres monitorozása nélkül. Kell a polgármesternek Twitter account? Mit kezdjünk a trollokkal? Hány felületet gondozzunk? Kiket szólítsunk meg? Sorozatunkban az alapoktól kezdve járjuk körbe a témát.

Mi ez, és mire jó ez nekünk?

Mielőtt rátérünk arra, hogy mely platformokon, hogyan érdemes kommunikálni, és bemutatnánk néhány jó gyakorlatot, nézzük meg, hogy miről is szól a közösségi médiában zajló párbeszéd, és hogyan vehetjük fel a fonalat, ha még ismeretlen számunkra a terep.

Forrás: http://www.iconshock.com

Közösségi médiának nevezzük mindazokat az online platformokat, ahol a felhasználók által generált tartalomé a főszerep. Ilyenek (korántsem teljes a felsorolás) a blogok, mikro-blogok (pl: Twitter, Tumblr), közösségi oldalak (pl: iWiW, Facebook, események (pl: meetup.hu), link- és hírmegosztók (pl: Delicious, Google Reader, Digg), véleményoldalak (pl: Yelp), fotómegosztó oldalak (pl: Flickr, Picasa, Pinterest), videómegosztók (pl: Youtube, Vimeo, Indavideó), videó streamerek (pl. Ustream, Justin.tv), audió és zenemegesztó oldalak (pl: Last.fm, Imeem, Pandora) stb.

Mire lehet jó egy önkormányzatnak, ha belekeveredik a közösségi párbeszédbe. Márkahű, lojális közösséget építhet, amelyet információval lát el és szórakoztat; irányíthatja a városról folyó párbeszédet, elszórhatja a kulcsüzeneteket, bevihet a köztudatba fontos témákat; kapcsolatot tarthat a helyiekkel: költséghatékony ügyfélszolgálat. De segítségünkre lesz a közösségi élet szervezésében, akciók, események felépítésében, a helyi sikerek bemutatásában, a vélemények gyors begyűjtésében, vagy akár a válságkezelésben is.

Ha mi magunk nem kapcsolódunk be a párbeszédbe, attól még fognak rólunk beszélni, maximum mi nem tudunk róla és nem tudunk beavatkozni pl. a helyes információk publikálásával, a tévhitek eloszlatásával. Ne technológiaként tekintsünk a közösségi platformokra, hanem olyan emberek hálózataként, akik személyes tapasztalatokért és személyes hangvételű kommunikációért jönnek ide.

Hogyan kapcsolódjunk be a közösségi médiában folyó párbeszédbe?

Elsőként érdemes figyelemmel követni a párbeszédet, rákeresni a különféle kifejezésekre, a városra, hogy miről beszélnek velünk kapcsolatban. Jelöljünk ki a szervezeten belül felelőst, akinek ez lesz a feladata, hogy rendszeresen figyeli és menedzseli a tartalmakat, összegyűjti a szükséges információkat a szervezeten belül. Gyorsan kiderül, még a legkisebb településen is van napi szinten megosztható tartalom, legfeljebb el kell menni lefotózni az őszi parkot!

Döntsük el, hogy mire használjuk az oldalainkat. A helyi lakosság informálására, turisták bevonzására, a sajtó számára rövid érdekességek tálalására?  Határozzuk meg a közösségi média felületek szerepét a kommunikációban, és különítsünk el erre a feladatra időt. Határozzuk el előre, hogy mely célok teljesülése esetén leszünk elégedettek a felületek működésével, ebben számos forgalmi adat, számszerűsítő funkció segít.

Érdemes először kicsiben kezdenünk, pl. más csoportokban megkezdeni a posztolást vagy csak a belső hálózaton próbálkozni, hogy mely kollégáknak milyen témákhoz van érzéke, mekkora sikert aratnak hozzászólásaink.

Amellett, hogy reagálunk a falunkon folyó párbeszédre, tervezzük is meg a tartalmat. Üljünk össze a kollégákkal, és beszéljük meg, mi történik a jövőben, mik lesznek a “kemény” és “puha” tartalmak a következő héten.

Annak ellenére, hogy egy intézmény, hivatal nevében kommunikálunk, legyünk személyesek. Nézzük meg, mely oldalakat kedvelnek a rajongóink és ott milyen beszélgetés zajlik. Találjuk ki a megfelelő hangvételt. Maradjunk emberiek, ismerjük el, ha tévedtünk.

Legyünk rövidek, és a bulvármédiához hasonlóan - mert valljuk be, mindenki olvassa - adjunk vonzó, hangzatos címeket, erős, személyes, érzelmeket keltő felütéseket. Kérdezzünk bátran, az emberek azért jönnek ide, hogy a véleményüket hallassák.

Ésszerű keretek között alakítsuk magunk képére a Facebook oldal vagy a blog küllemét. Nem kell ebbe hatalmas munkát és pénzt fektetni, de legyen felismerhető, a közösséget mozgató szimbólumok köszönjenek vissza.

Megkönnyíti a dolgunkat, ha amit lehet, automatizálunk, pl. a honlap hírei automatikusan megjelenhetnek a Facebook bejegyzések között.

Ne hagyjuk gazdátlanul a felületeinket, ha belevágunk napi munkát jelent a kezelésük, sőt, előfordulhat, hogy egyes kérdésekre szinte azonnal választ kell tudnunk adni.

Ne féljünk a rosszindulatú posztolóktól. Ha a saját kommunikációnk autentikus és őszinte, akkor a közösség majd helyre rakja a betolakodókat.

Folyt. köv.



Tudjon meg még többet a városmarketing és a közösségi média kapcsolatáról közelgő konferenciánkon: http://varosmarketing.eu/

0 Tovább

A liverpooli sikersztori

Idehaza a legtöbb embernek bizonyára a foci jut eszébe elsőnek Liverpoolról, és talán az is az általános műveltség része, hogy innen indult a Beatles pályafutása. Az ezt megelőző évtized elején az angoloknak kicsit több, illetve más jutott eszükbe a városról: 2003-as ottjártakor Tony Blair miniszterelnök egész egyszerűen csak a politikai extrémizmussal és a magas munkanélküliséggel azonosította Liverpoolt.

0 Tovább

New York belehúz digitálisan

Azt gondoljuk, hogy olyan nagyvárosnak, mint New York nem kell a reklám, a pozícionálása már rég bent van a fejekben, elég csak hátradőlni és várni a turistákat meg a vállalkozásokat. Hát nem.

New York folyamatosan változik, miközben állandó versenyben van nemcsak a turistákért, de azért is, hogy a (menő) vállalkozások oda települjenek, vagy a befektetői tőke itt igyekezzen megtalálni a támogatni kívánt induló kkv-kat (külföldiül startupokat), akikből a jövő tőzsdei cégei lehetnek. Ennek jegyében nemcsak a turisták megcélzására indult, a programok egész éves gazdagságára fókuszáló új kampánnyal – melyben az állam 1976 óta védjeggyé vált I Love NY logoját is lecserélik egy időre – találkozhatunk idén. Komoly lépések következnek a kommunikációs frontvonal mögött is.


Banksy vizsgálta felül a Milton Glaser által tervezett NY logot (Forrás:according2g.com)

Ilyen például az az ötelemű intézkedéscsomag, amely az egyre erősödő NY-i tech szektort igyekszik megtámogatni. Ennek jegyében a ConnectNYC azon kkv-knak nyújt pályázati rendszert (a Time Warner hathatós segítségével), amelyek gyenge szélessáv-lefedettségű irodákban, területeken működnek. A WiredNYC keretein belül a következő két évben 300 irodaépület nagysebességű kábellefedettségét ellenőrzik és értékelik, ettől az irodapiac átláthatóságát remélik, abban is bízva, hogy vonzóbbá teszik a várost székhelyalapításra. A NYC Broadband Connect Map közösségileg összeállított digitális térképpel igyekszik felmérni, hogy hogyan is áll a különféle digitális vívmányokhoz való hozzáféréssel a város, ezzel támogatva a szolgáltatókat a valódi fogyasztói igényel megértésében. A Broadband Express egyszerűsíti a szolgáltatói adminisztrációt, ettől 25.000 új bekötést várnak a következő két évben. Végül a CitizenConnect keretében az online már elérhető szolgáltatáspakkot vinnék át a mobil applikációk világába is a nagyobb használhatóság érdekében.

Ha a sorok között olvasunk, jól látjuk, hogy a Nagy Alma a Szilcium-völgy babérjaira tör, magát az új technológiai központként igyekszik pozícionálni. Ahogy a New Tech City című riport egyik megszólalója rámutat, 2006-ban a várost nem találtuk volna az innovációs központok térképén, ma egyértelműen a második (és az Avis reklámok óta tudjuk, hogy a második helyről indulni kész főnyeremény). Nemcsak amiatt, hogy az olyan tech-cégek, mint a Tumblr, a Kickstarter, a Foursquare, Zoc Doc, Etsy, de olyan újmédia cégek is itt leltek otthonra, mint a Gawker vagy Huffington Post. Némelynek ráadásul több száz, vagy akár 1-2.000 alkalmazottja van, így, míg a város munkaerő-piaci bővülése 3,6%-os, addig a szektoré 28% (kb. annyi, mint a visszaesés a különféle termelői ágazatokban). 2007-10 között a digitális médiában három év alatt 74%-kal bővült az álláshelyek száma Az már csak hab a tortán, hogy az elmúlt négy évben 32%-kal nőtt a régióban a kockázatitőke-társaságok által kihelyezett pénz mennyisége, amely meghaladja nemcsak az országos átlagot, de a Palo Alto-i
tech-hub léptékét is. Nem hiába vásárolt a Google és a Facebook is egy-egy főhadiszállást Manhattanben, ahol az elmúlt években megduplázódott a tech-cégek irodaterülete.

Ahogy a Silicon Alley (kb. Szilícium-fasor) a kérdéssel intenzíven foglalkozó Mashable is rámutat, a 40%-os ugrást elért startup finanszírozás mellett a sikerhez a város elkötelezettsége is kellett. A pénzügyi válság kirobbanása után New York-nak valami új, növekvő és nem utolsósorban szimpatikusnak tűnő dolog után kellett néznie, ha nem akart a bedőlt devizahitelesek százmilliói előtt továbbra is a világ kockázatitőke-fellegváraként tetszelegni. Az adókedvezmények, az átképzési programok (a programozók ezrei dolgoztak korábban a pénzügyben), az egyetemekkel kialakított együttműködés, a vállalkozói kultúra erősítése – ezek a lépések, amelyek akár a kisebb városoknak is bejöhetnek.

0 Tovább

Behálózott városok

A közösségi média a települések számára is rengeteg lehetőséget nyújt a fontos kérdések megvitatásán, ötletek tesztelésén túl az imázsépítésig és a költséghatékony marketingig. Erről már sokszor szóltunk, de most nézzük mi a helyzet a gyakorlatban. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mely amerikai városok lakói használják a legintenzívebben a közösségi médiát, nem kell sokáig kutatnunk, mert a Men’s Health összeszedte nekünk.

Megnézték a Facebook és LinkedIn felhasználók fajlagos számát, a Twitter forgalom intenzitását, a Myspace-n, a Friendsteren, a Redditen, és a Diggen keresztül folyó kommunikációt. Végül a földrajzilag elhelyezhető chat és blogközösségi felhasználókat is belevonták a merítésbe. Bár a szerkesztőség a Facebook székhely Palo Altora fogadott volna, a befutó végül Washington lett. A sereghajtó El Paso, ahol a jó idő mellett talán nincs kedve a helyieknek az SNS szolgáltatásokat bújni. A teljes lista ITT.

And the winner is

 

Élmezőny
Helyezés/ Város/ Értékelés

1 Washington, DC     A+
2 Atlanta, GA     A+
3 Denver, CO     A+
4 Minneapolis, MN     A+
5 Seattle, WA     A+
6 San Francisco, CA     A
7 Orlando, FL     A
8 Austin, TX     A
9 Boston, MA     A
10 Salt Lake City, UT     A-

Sereghajtók
Helyezés/ Város/ Értékelés

91 Billings, MT    D-
92 Fort Wayne, IN    D-
93 Bridgeport, CT    D-
94 Detroit, MI    D-
95 Fresno, CA    F
96 Bakersfield, CA    F
97 Lubbock, TX    F
98 Stockton, CA    F
99 Laredo, TX    F
100 El Paso, TX    F

0 Tovább
«
1234

Városimázs

blogavatar

Az Image Factory blogja a nemzetközi és magyar városmarketinggel kapcsolatos hírekről tudósít.

Utolsó kommentek